Intézménymutató:
Nemzeti Kisebbsegek Tanacsa /CMN/ (Bukarest)
2001. november 17.
A kormány nov. 15-én határozatot fogadott el az 1993-ban létrehozott Nemzeti Kisebbségi Tanács hatáskörének kibővítésére vonatkozóan azzal a céllal, hogy a tagszervezeteket jobban bevonják a romániai kisebbségek ügyének rendezésébe és a kisebbségi jogvédelemmel kapcsolatos kormányhatározatok alkalmazásába. Ennek értelmében a Nemzeti Kisebbségi Tanács a tájékoztatási minisztériumon keresztül a kisebbségek szociális és kulturális helyzetének javítását, valamint a kisebbségi kérdéseknek a sajtóban való minél hűebb tükrözését javasolja a kormánynak. Ugyanakkor indítványozza, hogy a kormány hozza meg a szükséges intézkedéseket a magyar nyelvű oktatás megfelelő körülmények közti lebonyolítása érdekében. /Szélesebb hatáskört a Nemzeti Kisebbségi Tanácsnak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./
2002. január 26.
A Romániai Helsinki Bizottság (APADOR) és a Pro Europa Liga közös jelentését ismertette a lap. Az anyanyelvi oktatás igényét erőszakosan elfojtó, megfélemlítő visszaélésekről a megye prefektusa is tudott, aki az egész helyzet megítélésében a csángók román eredetének axiómájából indul ki, s arra a teljességgel törvénytelen következtetésre jutott, hogy a magyar nyelv tanulására vonatkozó igények jogtalanok. A jelentés további fejezetei szerint a mintegy 240 ezres moldvai római katolikus lakosságnak csak egy töredéke vallja magát magyar csángónak, használja a csángó dialektust, ami az ötvenes évekbeli viszonyokhoz képest visszaesést jelent, mert rendszeres asszimiláció folyt a csángók körében. A csángók úgynevezett román eredete hivatalos doktrínává lett, s elutasítják a mindegyre zsugorodó magyar identitású csoport önazonossági igényeit. Az emberi jogok felől vizsgálva: bármilyen kevesen is legyenek a csángók, alkotmányos és törvényes joguk van anyanyelvük tanulását kérni az oktatási rendszeren belül. A jelentés részletesen foglalkozik azzal, hogy milyen nyelvnek is tekinthető a csángó az európai kisebbségvédelem doktrínái alapján. A csángók archaikus, középkori magyar nyelvdialektust beszélnek, amelyre rárakódtak a román nyelvi közegből átvett kölcsönszavak és egyéb nyelvi elemek. A Kisebbségi és regionális nyelvek európai chartája alapján a Bákó és Roman környékén beszélt csángó dialektus kimeríti a regionális nyelvek ismérveit és emiatt különleges védelem alá esik. A román alkotmány értelmében a csángóság akár nemzeti kisebbségnek is tekinthető és akként oltalmazható, egészen a parlamenti, illetve a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában való képviseletéig. A népszámlálási adatok között hivatalosan is szerepel magát csángónak valló 2165 főnyi kisebbség (1992), mely számszerűleg is nagyobb a romániai örmény kisebbségnél (2023). A magyar csángók identitási törekvéseit mindenképpen kisebbségvédelmi eszközökkel kell felkarolnia a román államnak. Az APADOR és a Pro Europa mélységesen aggódik amiatt, hogy a népszámláláskor a csángó identitás megvallásával szembeni pressziók sem maradnak el. Különösen veszélyesnek tartják a jelentés készítői a gyermekek megfélemlítését és a tanerők ellenséges fellépését a magyar nyelvet tanulni óhajtókkal szemben. Jogtalannak vélik a csángó szervezetek tevékenységének akadályozását, az önkéntes magyar nyelvkurzusok hatalmi felfüggesztését, illetve a római katolikus egyház magatartását, amelynek autonóm volta dacára is kötelessége híveivel kapcsolatban az emberi jognak megfelelően eljárni. /(Cseke Gábor): Kemény hangú csángó-jelentés szerint. A népszámlalás még megfordíthat mindent. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./
2002. február 9.
A Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartájának ratifikálása és az egyházi tulajdonok visszaszolgáltatására vonatkozó jogszabály kidolgozása az idén a tájékoztatási minisztérium etnikumközi kapcsolatok főosztályának legfőbb célkitűzése - közölte febr. 8-i bukaresti sajtóértekezletén Markó Attila helyettes államtitkár. A Nemzeti Kisebbségi Tanács a főosztály munkapartnerévé és a kormány konzultatív szervévé vált, s amely 2002-re 124 milliárd lejes költségvetést kapott. /Prioritás az egyházi tulajdonokról szóló törvény kidolgozása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./
2002. április 25.
Ápr. 19-21-én tartotta a Nemzeti Kisebbségi Tanács oktatási bizottsága ülését Nagyszebenben, a szervező a Köztájékoztatási Minisztérium interetnikai kapcsolatokkal foglalkozó főosztálya. Téma: a kisebbségi oktatás pillanatnyi helyzete. Jelen voltak az érdekelt főtanfelügyelők, helyettesek, szakfelügyelők, Vasile Dancu tájékoztatásügyi miniszter, Ovidiu Gant helyettes államtitkár, Murvai László vezérigazgató. A felsorolt vezetők rövidesen elhagyták a tanácskozás színhelyét, a kisebbségi oktatás képviselői meg egymás között elpanaszolhatták gondjaikat, anélkül, hogy a felelős kormányképviselők mindezt hallhatták volna. Murvai László felvázolta a kisebbségi oktatás összetettségét és a megoldatlan kérdéseket. Csak egy példa: a magyarok, németek, szlovákok a teljes anyanyelvű oktatást pártolják fel. Minden kérdés terítékre került, így a Bolyai-ügy, a krónikus tankönyvhiány, kisebbségi diákok hátrányhelyzetben az érettségin vagy a képességvizsgán, amikor román szövegű tételek magyarra fordításának procedúrája okán 3-4 órával később kezdenek az érdemi munkához, továbbá a kisebbségi oktatás alulfinanszírozása. /Oláh István: A helyzet összetett, de nem reménytelen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./
2002. szeptember 14.
A Transindex internetes újságban az olvasók Kelemen Hunornak tettek fel kérdéseket, és közölték válaszát. Az egyik kérdés: tételesen melyik médiaorgánumoknak nem nyert a pályázata?; hogyan állt össze a sajtószaktestület?; kik döntötték el és milyen alapon, hogy az EMKE-től a Communitas átveszi a pénzosztás jogát? Kelemen Hunor válasza: A sajtóbizottság 1 milliárd 410 millió lejt osztott szét. A Hét 150 milliót, a Bányavidéki Új Szó 20 milliót, a Bemondó 10 milliót, a besztercei magyar elektronikus média 20 milliót, a Besztercei Híradó 60 milliót, a Brassói Lapok 10 milliót, a bukaresti Magyar Közlöny 30 milliót, a Cimbora 15 milliót, a Csernátoni Füzetek 10 milliót, a Csigalépcső 10 milliót, a Dalbimbó 7 milliót, az Erdélyi Gyopár 20 milliót, az Erdélyi Gazda 20 milliót, az Erdélyi Híradó - Szabadság 15 milliót, az Erdélyi Kórus 15 milliót, az Erdővidék 10 milliót, az Erdővidéki Lapok 10 milliót, a Filmtett 15 milliót, a Firka 12 milliót, a Függöny 10 milliót, a Helikon 80 milliót, a Hírhordó - Kovászna 10 milliót, a Hunyad Megyei Hírvivő 20 milliót, a Kalotaszeg 10 milliót, a Kellék 10 milliót, a Keresztmetszet-Temesvári Új Szó 15 milliót, a Kis Küküllő 10 milliót, a Korunk 100 milliót, a Közbirtokossági Hírvivő 5 milliót, a Kraszna 5 milliót, a Látó 60 milliót, az Lkkt 10 milliót, a Lugosi Hírmondó 10 milliót, a Matlap 30 milliót, a Moldvai Magyarság 15 milliót, a Művelődés 40 milliót, a Nagykároly és Vidéke 25 milliót, a Napsugár/Szivárvány 70 milliót, a Népújság-Múzsa 40 milliót, a Nyugati Jelen 20 milliót, a Perspektíva 8 milliót, a Pont 15 milliót, a Pulzus 10 milliót, a Református Szemle 15 milliót, a Hírlevél 10 milliót, a sepsiszentgyörgyi Egyházi Tudósító 10 milliót, Szászrégen és Vidéke 10 milliót, Szatmári Figyelő 15 milliót, Székelyföld 50 milliót, Szigeti Turmix 20 milliót, Szikulusz Rádió 30 milliót, Szilágyság 60 milliót, Tálentum 3 milliót, Tasnádi Tükör 5 milliót, Törvénytár 80 milliót, Udvarhelyszéki Tájékoztató 10 milliót, Unitárius Közlöny 10 milliót, Várad 15 milliót kapott. - A sajtószakbizottság tagjait erre a feladatra a Kuratórium elnöke kérte fel. Gondolom a többi szakbizottság esetében is így történt. - Az EMKE és az RMDSZ között volt megegyezés arról, hogy addig, amíg nem lesz más megoldás, a Kisebbségi Tanács pénzeinek a kezelésével az RMDSZ az EMKÉ-t bízza meg. Az EMKE közben ellátott és ellát más feladatokat is, például kezeli a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által nyújtott támogatásokat. Az RMDSZ vezetősége az EMKE vezetőségével megegyezett arról, hogy a pénzek kezelését, a pályázatok lebonyolítását átveszi a Communitas Alapítvány. Azt, hogy ki bonyolítja le a pályázatokat, és ki kezeli a támogatásokat, mely kezelés egyszerű pénzátutalást jelent, azt 2000 előtt is, és ma is az RMDSZ dönti el és javasolja a kormánynak. Ez minden bizonnyal ezután is így fog történni. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./
2002. október 25.
Nagybányán az RMDSZ közgyűlése és a Polgári Együttműködési Mozgalom lakossági fóruma egyaránt 25-30 kívülállót vonzott a helyszínre. Az RMDSZ közgyűlésén Ludescher István elnök, Vida Noémi ügyvezető alelnök, Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő tartott beszámolót. A népszámlálási adatok szerint Nagybányán magyarok lélekszáma tíz esztendő alatt közel ötezerrel lett kevesebb. Az anyanyelvi oktatás fejlesztése szempontból előrelépésnek tekinthető Cziple Aurél helyettes főtanfelügyelő kinevezése, aki elődeinél jóval eredményesebben képviseli a magyar oktatás ügyét. A magyarországi Apáczai Közalapítvány támogatásával megvásárolt, és a Németh László Iskolaalapítvány kezelésében lévő egyelőre üresen áll. Szó esett a magyar egyházakat ért méltánytalanságról: míg az ortodoxok 500 fizetett egyházi alkalmazotti állással rendelkeznek megyei szinten, a római katolikus egyháznak mindössze 9 állással. Kulturális téren a Teleki Magyar Ház volt az elmúlt időszak egyik legnagyobb közösségi megvalósítása. Dávid Lajos, az EMKE helyi elnöke elmondta, sikerült valamit elindítani a nagybányai művelődési életben. Cziple Aurél elmondta: megyei szinten jelenleg 184 magyar első osztályos tanul, s kb. 250 gyermek részesül fakultatív magyar oktatásban. Ez kevés. A Polgári Együttműködési Mozgalom okt. 19-én tartotta alakuló összejövetelét. Felsőbányai, koltói, máramarosszigeti, szinérváraljai sőt szatmári érdeklődők is eljöttek, megjelent Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt képviselő, Borbély Zsolt Attila politológus, valamint Sárközy Zoltán, a nagyváradi polgári mozgalom egyik vezéralakja. Az esten lehangzott, hogy a polgári mozgalom Erdélyben abból a meggondolásból indult, hogy vannak peremre szorított/ szorult energiák, amelyeket az RMDSZ nem akart, nem tudott megszólítani. Az RMDSZ és a civil szféra kapcsolata sajátosan alakult, hiszen a pénzügyi "csapoknál" az RMDSZ ül, s azt támogat, akit akar. Az erdélyi magyar kisebbség elvileg öt forrásból részesülhet anyagi támogatásban: az RMDSZ-nek, mint politikai pártnak járó évi 5 milliárd lejes költségvetési támogatás mellett, a Kisebbségi Tanács évi 18 milliárdos, a Communitas Alapítvány által kezelt magyar alapjából, magyarországi állami (alapítványi) támogatásokból, önkormányzati költségvetésből, valamint Európai Uniós pénzügyi forrásokból. Ezek közül az első három legfontosabb forrást az RMDSZ tartja kezében. Normális körülmények között az RMDSZ-nek csak a pártpénzek fölött lenne szabad rendelkeznie, a többiről a civil társadalom kellene döntsön. /Vásárhelyi D. Miklós: Polgárok, pártok, politikák. RMDSZ-közgyűlés és a polgári mozgalom összejövetele. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 25./
2002. november 2.
Markó Béla költő, a Látó főszerkesztője 1976-ban került az Igaz Szóhoz, ahol hosszú évekig együtt dolgozott Székely Jánossal, Gálfalvi Györggyel, Nemes Lászlóval és Jánosházy Györggyel is. Markó tudja, hogy a diktatúrában kit mivel és hogyan kényszerítettek arra, hogy "letegye a garast", megpróbálták mindenkivel a lojalitási nyilatkozatokat megíratni. A Szekuritáté figyelte munkájukat. 1989 előtt mindennek ellenére az irodalmi szerkesztőség menedék volt. Az írónak még a legrosszabb körülmények közepette is megvolt a lehetősége, hogy áttételesen kimondja azt, amit ki kell mondani, és aki tisztességes író volt, az megkereste erre a lehetőséget. Ebben az időben nagy szerepük volt az irodalmi köröknek. Azóta megváltozott az író helye a társadalomban. Azok az írók, akikre a közösség 1989 előtt lélegzet-visszafojtva figyelt, most úgy érzik, hogy nem figyelnek rájuk. Markó ezt nem tartja jónak. Fölborult az értékrend, az író ma nem érzi jól magát ebben a világban. Jelenleg csak négyszáz-ötszáz példányban jelennek meg verseskönyvek, s ennek is ha a felét el tudják adni, az jó. Kivételek természetesen vannak. És ugyanez a helyzet a prózával is. Markó hangsúlyozta: a magyar szépirodalmi könyvkiadás 1989 után meghalt volna, ha a magyar állam nem különített volna el az ott könyvtámogatásra szánt költségvetési összegből egy részt a határon túli könyvkiadásra. Lassan sikerül elérni, hogy a román művelődési minisztérium arányosan támogassa a kisebbségi könyvkiadást is. Továbbá a Kisebbségi Tanácstól a kisebbségi szervezeteknek juttatott összegből immár második alkalommal pályázatra különítettek el egy bizonyos összeget. /Ágoston Hugó: Az író dilemmája: van-e tovább a pályán. Interjú Markó Béla költővel, a Látó főszerkesztőjével. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./
2002. november 6.
Az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa (SZET) okt. 26-i ülésén Takács Csaba ügyvezető elnök és Kelemen Hunor, a SZET elnöke tájékoztattak a romániai és a magyarországi támogatásokról. Az Illyés Közalapítványtól érkező támogatások elosztására az alkuratórium hét szaktestülete - összesen 87 személy - hivatott javaslatot tenni. Az RMDSZ szerint "a romániai magyar közösség építkezési programjának megvalósítása érdekében a jelenlegi támogatási gyakorlat újragondolására lenne szükség." A támogatási stratégia kidolgozásába a helyi közösségeket is be kell vonni. Az RMDSZ szeretné, ha az Illyés Közalapítvány erdélyi szaktestületeinek összetételére a SZET tenne javaslatot. Az RMDSZ úgy véli, hogy a támogatásoknak nem rendezvény-, hanem tevékenységközpontúaknak (projektközpontú) kell lenniük. Romániában 1994 óta a Nemzeti Kisebbségi Tanácsban szereplő, parlamenti képviselettel rendelkező szervezetek támogatásban részesülnek. Az RMDSZ alapszabályzatának megfelelően az ügyvezető elnökség volt hivatott a költségvetésből kiutalt támogatások kezelésére. A támogatások elosztási rendszerébe az RMDSZ bevonta a civil és a szakmai szféra képviselőit is, és létrehozta a sajtó és művelődési szaktestületeket. Az 1996/27-es törvény életbe lépése után a Kisebbségi Tanács pénzalapjainak kezelésével az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) bízták meg. 1998 márciusában bejegyezték a Communitas Alapítványt, amely "céljainak megvalósítása érdekében kizárólagosan a költségvetésből származó pénzalapokat használja fel." 2001-ben a 9 milliárd 435 ezer lejből 2 milliárd 800 ezer lejt a sajtónak, 700 millió lejt könyvtámogatásra, 1 millió 880 ezer lejt közművelődésre, 400 millió lejt az ifjúság támogatására, 1 milliárd lejt az alapítvány székházépítésének előkészítésére, míg 1 milliárd 520 millió lejt programok, állandó alkalmazottak javadalmazására, irodafenntartásra és más adminisztrációs költségek fedezésére ítéltek. 2002-ben a támogatás 18,6 milliárdra növekedett. Ebből 2 milliárd 600 millió lejt sajtótámogatásra, 900 millió lejt könyvtámogatásra ítéltek, míg 450 millió lejt ifjúsági keretként különítettek el. A művelődés 2 milliárd lejt kapott, a programok és adminisztrációs költségek 886 millió lejt tettek ki. Ugyanakkor építkezésre 2 milliárd 400 millió lejt, adminisztrációs költségekre újabb 500 millió lejt, az ifjúságnak 450 millió lejt, az év végi, be nem tervezett sajtótámogatásra, valamint a 2003. első hónapjaira 2 milliárd 500 millió lejt, valamint ingatlanvásárlásra és infrastrukturális fejlesztésre 1 milliárd tartalékot szánnak. /B. T.: Magyarországi és romániai támogatások. A stratégia kidolgozásába be kell vonni a helyi közösségeket. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./
2003. január 4.
Az RMDSZ Tiszteletbeli Elnökének Hivatala állásfoglalást bocsátott ki az Orbán-kormány által nyújtott 2002-es alapítványi támogatásokra vonatkozó vádaskodásokkal, illetve a Medgyessy-kormány támogatási szemléletével és az RMDSZ vezetésének ez irányú "egyeduralmi törekvéseivel" kapcsolatban. A dokumentum emlékeztet arra, hogy 2002 augusztusában a Népszabadság durva támadást intézett Tőkés László püspök ellen a Reformátusok Világszövetsége Nagyváradon megszervezett Európai Nagygyűlése lebonyolításához nyújtott magyar kormánytámogatás kapcsán. Az állásfoglalás szerint az ellenőrizetlen, azóta tényszerűen megcáfolt rágalmak propagálásából nem csupán az ellenséges érzületű média, hanem az RMDSZ vezető politikusai is kivették a részüket. A dokumentum szerint a vita már kezdettől fogva nem a pénzügyekről, nem a magyarhoni támogatási rendszer igazságos vagy torz voltáról, hanem a politikai harcról szólt. Nevezetesen arról, hogy Tőkés Lászlót hogyan lehet kiszorítani a politikából, és lehetőleg tiszteletbeli elnöki tisztségéből is eltávolítani. Az állásfoglalás egy sor tisztázandó kérdést vetett fel: Megfelel-e a valóságnak, hogy a romániai Kisebbségi Tanács 2002. évi 126 milliárdos költségvetéséből a romániai magyarságnak juttatott 18 milliárd lej összegű támogatásnak csak egy részét osztották el nyilvános pályázati úton, a többiről pedig a nyilvánosság kizárásával döntöttek? Igaz-e, hogy e pénzek elosztását a Communitas Alapítvány végzi? Mely, erre hivatott szövetségi testület gyakorolja az ellenőrzés és az elszámoltatás jogát az alapítvány felett? Megfelel-e a valóságnak, hogy a Communitas Alapítvány a romániai magyar érdekvédelem támogatása céljából az elmúlt négy évben mintegy 120 millió forint magyarországi támogatásban részesült? Megfelel-e a valóságnak, hogy a Communitas Alapítvány a - belkörű - szövetségi választások céljaira támogatást igényelt? Az állásfoglalás hasonló felvetéseket tartalmaz az eddig feltehetően 200 millió forint támogatásban részesült Progres Alapítvány működtetésére és felügyeletére vonatkozóan is. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke több alkalommal szorgalmazta az anyaországi támogatási rendszer demokratikus jellegű kiszélesítését és a rendszernek a civil, egyházi és politikai szféra három pillérén való kiépítését. A dokumentum szerint nem volna helyes az egész határon túli támogatási rendszert az RMDSZ kizárólagos hatáskörébe utalni. /Állásfoglalás támogatási ügyek kapcsán. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 4./
2003. április 9.
Újabb viszályra ad okot a két ifjúsági ernyőszervezet, a MIT és a MIÉRT között a Communitas Alapítvány és az Illyés Közalapítvány ifjúsági szaktestületének összetétele. A MIT azt vetette a MIÉRT szemére, hogy kisajátította a két testületet, és ezáltal csökkenti az RMDSZ politikáját ellenző ifjúsági szervezetek pályázási esélyeit. A két alapítvány kuratóriumának, illetve alkuratóriumának tagjai természetesnek tartják, hogy az RMDSZ-szel együttműködő MIÉRT uralja az ifjúsági szaktestületeket. A Communitas Alapítványt azzal a céllal hozta létre az RMDSZ, hogy a Kisebbségi Tanácson keresztül a romániai költségvetésből a kisebbségeknek szánt évi pénzösszeget pályázati úton az erdélyi magyarság különböző intézményeinek, szervezeteinek szétossza. A MIT erre hivatkozva sérelmezi, hogy egyetlen tagja sem kapott helyet az alapítvány ifjúsági szaktestületében. Nagy Zsolt, a Communitas kuratóriumának tagja, az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke természetesnek tartja, hogy az alapítvány szaktestületeibe az RMDSZ-hez közel álló személyek kerüljenek.A Krónika felvetésére, miszerint Markó Béla RMDSZ-elnök, az erdélyi alkuratórium elnöke többször is bírálta a régi, MIT-es többségű szaktestület egyszínűségét, ennek ellenére az új testület is egyszínűvé sikeredett, Kelemen Hunor pontosítani kívánt. Mint mondta, Markó bírálata nem a testület összetételére, hanem döntéseinek egyszínűségére vonatkozott. /ifj. Cseke Péter: Ki osztja az ifjúságnak szánt pénzeket? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./
2003. április 14.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Communitas Alapítványa osztja szét ebben az évben is - a Nastase-kormány megbízásából - a Kisebbségi Tanács által a romániai nemzeti kisebbségek támogatására kiutalt közpénzek nagy részét, ugyanis számarányánál fogva az erdélyi magyarságnak jut az állami költségvetésből elkülönített lejmilliárdok legnagyobb hányada. A magyar nyelvű sajtónak szánt összegre 182 lap, szerkesztőség, műhely, intézmény stb. pályázott, a pályázatokat a Szövetségi Egyeztető Tanács nevű RMDSZ-testület által kinevezett héttagú szaktestület bírálta el, amelynek elnöke maga Kelemen Hunor RMDSZ-es parlamenti képviselő volt, aki egyben a SZET elnöke is. Tagtársai: Gálfalvi Zsolt bukaresti lapszerkesztő, az RMDSZ képviselője a Román Televízió igazgatótanácsában, Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Miklósi Ildikó, az RMDSZ elnöki hivatalának alkalmazottja, Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, Magyari Tivadar szociológus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára, Papp Sándor Zsigmond közíró, az Erdélyi Riport című lap főmunkatársa. A testület 118 pályázónak ítélt meg különböző nagyságrendű összegeket. Az ERDÉLYI NAPLÓ nyomdai költségtérítésért folyamodott, de a szaktestület többségi szavazással úgy döntött, hogy egyetlen lejt se kapjon. (Kapott ellenben az Erdélyi Féniks, Erdélyi Gazda, Erdélyi Gyopár, Erdélyi Híradó, Erdélyi Kórus, Erdélyi Múzeum, Erdélyi Riport, Erdélyi Társadalom, hogy csak az "erdélyieket" említsük.) A közpénzekből megtámogatott száznál is több kiadvány között legalább ötven olyan van, amelyiknek a neve ismeretlenül hangzik sajtószakmai berkekben, a másik ötvenet maga az RMDSZ adja ki, illetve a párt központi és helyi tisztségviselői írják-szerkesztik. /RMDSZ - Communitas Alapítvány. Nem támogatják az Erdélyi Napló megjelenését. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./
2003. szeptember 1.
A Partiumi Magyar Napokon magyarországi politikusok is részt vettek Szatmárnémetiben. Az idei rendezvénysorozat jelszava Otthon a szülőföldön volt. A rendezvény fővédnöke, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke arról az útról beszélt, amelyen az erdélyi és az anyaországi magyarok külön-külön indultak el, de amely a közös cél, az Európai Unió felé vezet. - Mindenki érdeke, hogy a magyar kultúra egésze érjen célba, és álljon helyt az európai versenyben - jelentette ki. A Partiumi Magyar Napok rendezvényeivel egy időben szervezett polgári fórumot Szatmárnémetiben a Szatmár megyei Magyar Polgári Egyesület. A központi téma a kettős állampolgárság kérdése volt, de a szervezők tervei szerint a résztvevők tájékoztatást kaptak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testületének célkitűzéseiről, valamint a megyei Magyar Polgári Egyesületről is. A fórum előadói: Tőkés László püspök, Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság volt elnöke, Surján László, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség társelnöke, országgyűlési képviselő, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, valamint az EMNT kezdeményező testületének tagjai voltak. A fórum nyilatkozatot fogadott el, amelyben az EMNT azt követeli, hogy "mind a román, mind a magyar költségvetésből származó pénzügyi támogatások" elosztását változtassák meg úgy, hogy azokból ne csupán az RMDSZ részesüljön, hanem "más magyar politikai alakulatok" is. Egyben azt is szorgalmazták, hogy a magyarországi hatóságok a MÁÉRT-ülésekre az RMDSZ mellett az EMNT-t és a történelmi egyházak képviselőit is hívja meg. /Elbeszélünk egymás füle mellett. Partiumi Magyar Napok és polgári fórum Szatmáron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./ "A Magyar Köztársaság kormányának határozottan támogatnia kell a Kárpát-medencei magyarság törekvéseit - legyen az az autonómia, a kettős állampolgárság vagy a kedvezményes vízum ügye" - jelentette ki beszédében Szűrös Mátyás. Surján László szerint a kettős állampolgárság ügye csak politikai akarat kérdése, nem lehet az EU-csatlakozás kapcsán kibújni a felelősség alól. "A nemzetközi jogban mindenre van példa, elég csak a már meglevő modelleket követnünk" - jelentette ki a képviselő, hozzátéve, az állampolgárság kérdése mögött sokkal több van, mint utazási vágy, a schengeni határok kitolása csak alkalmat kínált az ügy felvetésére. Hasonlóan vélekedett Ágoston András is. A felszólalók több ízben is a román modellt hozták fel követendő példaként. A fórumon közel 450-en látták el kézjegyükkel a magyar kormányhoz és Országgyűléshez intézett felhívást, amelyben kérik a magyar állampolgárság megszerzésének lehetőségét azon határon túli magyarok számára is, akik szülőföldjükön akarnak maradni. Az elfogadott nyilatkozat szerint "Az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma, valamint a romániai Kisebbségi Tanácstól származó támogatásokat kezelő Communitas Alapítvány kuratóriuma szinte kizárólag az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetőségének tagjaiból áll. A Communitas Alapítvány megalakulása óta még soha nem számolt be a nyilvánosság előtt a romániai magyar közösség intézményei részére kiutalt összegek felhasználásáról. Ez a példátlan méretű monopolhelyzet lehetővé teszi, hogy a jelentős összegű támogatások csoportérdekeket, egyéni ambíciókat, a sajtó és a civil társadalom intézményeinek politikai alárendelését is kiszolgálják". /E. R.: Vitatják a budapesti támogatási rendszert. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./
2003. november 27.
Titokban, az RMDSZ megkérdezése nélkül nevezett ki kisebbségügyi államtitkárt a román kormány. Cristian Jura a Diszkriminációellenes Tanács éléről került nov. 19-én az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetői székébe. Borbély László RMDSZ-alelnök elmondta, a szövetség sérelmezi az eljárást. A hivatalt a júniusi kormányátalakítás során vonták közvetlenül a miniszterelnök alárendeltségébe, munkájának irányítását a kormányfőtitkárságra bízták. Furcsa módon sem a miniszterelnöknek alárendelt hivatalok listáján, sem a kormányfőtitkárság felépítésében nem jelenik meg a kormány honlapján ez a hivatal. Az államtitkári tisztség a hivatal megalakulása óta állt betöltetlenül. A kisebbségekkel kapcsolatos döntéseket helyettes államtitkárként Markó Attila és Ovidiu Gant hozta meg. A 2001-es pártközi együttműködési megállapodás írta elő, hogy az Etnikumközi Hivatal struktúrájáról és jogköreiről a Szociáldemokrata Pártnak konzultálnia kell az RMDSZ-szel. Mindkét fél elfogadhatónak tarthatta az államtitkár nélküli állapotot, hiszen a 2002-es és 2003-as együttműködési megállapodásban már nem is tértek ki e kérdésre. Cristian Jura kinevezését a kormány nem hozta nyilvánosságra. "Felélesztjük a Kisebbségi Tanács és az ezen belül alakított bizottságok működését, átláthatóbb módon finanszírozzuk majd a kisebbségi programokat, és a kisebbségi szervezetekkel szorosabb partnerséget alakítunk ki" - részletezte elképzeléseit az új államtitkár. A Diszkriminációellenes Tanács élére Jura távozása után a miniszterelnök Adrian Camarasant, az intézmény korábbi tanácsosát nevezte ki. /Gazda Árpád: Suttyomban változik a kisebbségpolitika. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./ A kormánypárt nem konzultált az RMDSZ-szel a kisebbségi államtitkár személyéről. A kormánypárt és az RMDSZ viszonya romlik. Markó Béla nem beszélhetett egy EU-integrációs konferencián. A kisebbségi államtitkárság ügyét az RMDSZ sérelmezi, de ez már nem sokat ér. Felmerült az is, hogy mindez színjáték, hogy aztán a választási évet mindkét politikai formáció megtisztult állapotban kezdhesse, írta Csinta Samu. /Csinta Samu: Hideg szelek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./
2004. január 27.
A választási törvények módosításával foglalkozó választási bizottság elfogadta azt a nem magyar nemzeti kisebbségek részéről benyújtott módosító javaslatot, hogy csak azon kisebbségek szervezetei vehessenek részt a helyhatósági választásokon, amelyek tagsága elér egy bizonyos számbeli küszöbértéket. Márton Árpád képviselő, a bizottság RMDSZ-es tagja közölte, a pártok között egyetértés alakult ki a következőkben: nemzeti kisebbségnek számít az az etnikum, amely a Nemzeti Kisebbségi Tanácsban képviselettel rendelkezik (19 ilyen tagja van a tanácsnak); jelölő listákat tehetnek le azok a kisebbségi szervezetek, amelyek parlamenti képviselettel rendelkeznek, valamint más kisebbségi szervezetek is, amelyeket bejegyeztek a bíróságon, illetve a Központi Választási Irodához benyújtják tagjaik jegyzékét; ahhoz, hogy az illető kisebbségi szervezet részt vehessen a választásokon, tagságának létszáma el kell hogy érje az általa képviselt kisebbség legkevesebb 15 százalékát, de nem többet mint 25.000 személyt; abban az esetben, ha ez 25.000-nél több személyt jelent, akkor az illető kisebbségi szervezet az ország legalább 15 megyéjében és Bukarest municípiumban legkevesebb 300-300 taggal kell hogy rendelkezzen; ezek a kisebbségi szervezetek csak a bíróságon bejegyzett névvel és választói jellel jelentkezhetnek. A tervezet érinti a helyhatósági választásokon az RMDSZ ellenében indulni szándékozó székelyföldi, bihari és szatmári magyar polgári szövetségeket. A romániai magyarok lélekszámát tekintve a küszöbérték, a 15 százalék 216.000 tag. A tervezet azonban megelégszik 25.000 taggal is. Ahhoz tehát, hogy a polgári szervezetek indulhassanak, legkevesebb 25.000 tagot kell felmutatniuk. Az RMDSZ támogatta a javaslatot. Szász Jenő, a székelyudvarhelyi Magyar Polgári Szövetség vezetője a sajtónak nyilatkozva úgy értékelte: nem korrekt, hogy az RMDSZ ily módon visszaéljen helyzetével, és úgy módosítsa a választási törvényt, hogy az monopolhelyzetet biztosítson számára. /Székely Kriszta: Huszonötezer tag kell a választási részvételhez. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./
2004. február 19.
A nem magyar kisebbségeket képviselő jelölteknek az eddiginél több szavazatra lesz szükségük a parlamentbe jutáshoz. Erről február 18-án döntött a választási bizottság. A jelölteknek az országos átlag-szavazatszám 5 százaléka helyett ezentúl annak 20 százalékát kell megszerezniük. Az új előírás gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha a 2000-es választásokon egy nemzeti kisebbség jelöltje 1.271 szavazattal parlamenti mandátumhoz jutott, az idei választásokon 5-6.000 szavazatra lesz szüksége. Egy másik módosítás értelmében csak a Nemzeti Kisebbségi Tanácsban képviselettel rendelkező etnikumok vehetnek részt önállóan a választásokon. A választási bizottság szerint az új rendszer alkalmazásával a parlamentben jelenleg képviselt tizennyolc nemzeti kisebbség közül négy nem jutna be a törvényhozásba: a szláv-macedónok, az albánok, a rutének és a lengyelek. Viorel Hrebenciuc (SZDP), a választási bizottság elnöke elmondta, a pártok azért döntöttek így, hogy "gátat szabjanak a nemzeti kisebbségek száma növekedésének a parlamentben". /Szigorodtak a nemzeti kisebbségek parlamentbe jutásának feltételei. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./
2004. március 2.
A Krónika kérdései nyomán első ízben tette közzé az interneten éves jelentését a Communitas Alapítvány kuratóriuma. Az adatokból kiderül, 2003-ban az alapítvány 770 millió lejjel többet költött saját működésére, pályázatai lebonyolítására, mint amennyit a szórvány és az ifjúság számára, valamint az alkotói ösztöndíjakra együttesen szánt. Ráadásul a felhasznált 35,440 milliárd lejből csak tíz milliárdot osztott ki pályázati úton. A legnagyobb kiadási tételt az RMDSZ ügyvezető elnökségének is otthont adó alapítványi székház felépítése jelentette. A Communitas Alapítvány 2001 júliusa óta kezeli az erdélyi magyarság számára juttatott költségvetési támogatást, eddig csak 2001 októberében számolt be az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és Szövetségi Egyeztető Tanácsa (SZET) előtt tevékenységéről, akkor is csak részleges, összegző adatokat mutatott be. A most közzétett 24 oldalas dokumentumot egy ritkábban használt számítógépes formátumban tették fel a világhálóra, ráadásul úgy, hogy azt ne lehessen kinyomtatni, részleteit ne lehessen lemásolni. Az alapítvány 2003-ban 38,333 milliárd lejből gazdálkodhatott volna, ebből azonban 2,893 milliárdot 2004-re íratott át. A bevételi oldal tulajdonképpen a tavalyi 37,3 milliárdos állami támogatásból áll, ehhez a 2002-ből áthozott közel egymilliárd lej, valamint a banki kamat adódik hozzá. A kiadások oldalán a beruházásoké a legnagyobb tétel: 11,473 milliárd. 7,065 milliárddal a művelődési programok, 5,395 milliárddal a sajtó, 1,8-1,8 milliárddal a könyvkiadás és az ifjúsági programok, 1,5 milliárddal a szórványprogramok, 1,475 milliárddal az alapítvány saját programjai, majd a 432 milliót kitevő alkotói ösztöndíjak következnek a sorban. Saját működésére 4,5 milliárd lejt költött az alapítvány. A beszámoló 22 oldalon keresztül sorolja fel azoknak a szervezeteknek, sajtótermékeknek, programoknak a nevét, elnevezését amelyek a közművelődési, a sajtó, a szórvány, illetve az ifjúsági keret támogatásában részesültek; nem közli azonban tételesen is az összegeket, amelyeket egy-egy pályázónak kifizettek. Farkas András, az alapítvány programfelelőse azzal az indoklással utasította el a részletes tájékoztatást, hogy semmilyen garanciát nem kaptak a Krónikától arra: a lap maradéktalanul közli a listát hasábjain. A Krónika egyébként febr. 21-én az alapítvány elnökének, Markó Bélának és alelnökének, Takács Csabának is tudomására hozta: a lap kész külön mellékletben kiadni a 2001 óta kiosztott Communitas-támogatások teljes, tételes listáját, ha az alapítvány átvállalja a kiadás költségeit. Az alapítvány pályázatainak lebonyolítására 770 millió lejjel fizetett többet, mint amennyit a szórványra, az ifjúságra és az alkotói ösztöndíjakra együttesen szánt. Ráadásul a pályáztatásra és annak ellenőrzésére fordított összegnek alig több mint kétszeresét (10,1 milliárdot) osztotta ki az alapítvány nyilvános pályázatokon. A kuratóriumi beszámoló a pályázatok lebonyolításával kapcsolatos költségek sorában első helyen említette a meghirdetés, a népszerűsítés költségeit. Ide sorolta még a szaktestületi és kuratóriumi ülések megszervezésének, a székházak fenntartásának és működtetésének, a támogatások rendeltetésszerű felhasználása ellenőrzésének a költségeit, valamint az utazási és szállítási költségeket is. Az összeg egyébként a 2003-as évben ugrott ekkorára. 2001-ben még 1,52 milliárdot, 2002-ben pedig 1,6 milliárdot fordított önmagára az alapítvány. Takács Csaba szerint ez nem jelent pazarló magatartást. A Krónika értesülései szerint a Communitas működési költségei azért ilyen magasak, mert több RMDSZ-székház is alapítványi székházként szerepel az aktákban, az RMDSZ-alkalmazottak többsége pedig Communitas-alkalmazottként kapja a fizetését. A beruházások 11,473 milliárdos keretéből is jobbára önmagát támogatta a Communitas. 5,273 milliárdot költött a kolozsvári irodaház bővítésére. Takács Csaba ügyvezető elnök elmondta, az ingatlan valójában a Communitas székháza. Hogy milyen alapon működik az épületben az RMDSZ ügyvezető elnöksége, erre a kérdésre nem kívánt válaszolni az elnök. Később hozzátette, az RMDSZ több irodát is bérel a Communitas Alapítványtól. 1,4 milliárdot költött az alapítvány irodatechnikai fejlesztésekre, kommunikációs eszközökre, 645 milliót infrastrukturális fejlesztésre, 55 milliót számítógépes programok vásárlására. Összeadván e tételeket a saját programok működtetésére szánt 1,475 milliárddal és a működési költségekkel, az eredmény arra utal, hogy a Communitas Alapítvány az erdélyi magyarságnak szánt tavalyi költségvetési támogatás több mint egyharmadát fordította önmagára vagy saját programjaira. E programok sorában a különböző évfordulós ünnepségek megszervezése, közvélemény-kutatások, felmérések készíttetése, a Haza a magasban című portréfilm elkészítése, az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatos költségek, valamint az alkotói ösztöndíjak átadási ünnepségének megszervezését említik. Takács Csaba szerint az irodatechnikai és infrastrukturális fejlesztésre, valamint kommunikációs eszközökre költött kétmilliárdnak nem csupán a Communitas, hanem a hozzá pályázatokat benyújtó más szervezetek is haszonélvezői voltak. Az alapítvány sajtószaktestülete 3 milliárdos keret sorsáról dönthetett, az elszámolásban 5,395 milliárd jelent meg sajtótámogatásként. Az alapítvány első ízben tette közzé az RMDSZ honlapján kuratóriumának összetételét. A testület nagy vonalakban az RMDSZ vezérkarával azonos. Kuratóriumi tisztsége mellett Markó Béla az ösztöndíjbizottságban, Takács Csaba pedig a szórványbizottságban elnököl. Kelemen Hunor kuratóriumi tagsága mellett a könyvkiadási és a sajtószaktestületben is jelen van. Utóbbiban az elnöki tisztséget tölti be. Márton Árpád képviselő a Szép Gyula ügyvezető alelnök által vezetett közművelődési szakbizottságban erősíti az RMDSZ-es vonalat, de az ösztöndíjbizottságban is részt vesz. A Kovács Péter ügyvezető alelnök által vezetett ifjúsági szakbizottságot tulajdonképpen az RMDSZ mögé besorakozó ifjúsági szervezetek csúcsszerve, a Miért vezérkara alkotja. A szaktestületek személyi összetétele tavaly óta csak kis mértékben változott meg. A művelődési szaktestületben Kiss Annamária helyét Borboly Csaba Hargita megyei RMDSZ-tanácsos, a könyvkiadási szaktestületben Parászka Boróka helyét Domokos Géza, a szövetség volt elnöke, a sajtó szaktestületben Magyari Tivadar szociológus és Miklósi Ildikó szövetségi sajtóreferens helyét Kereskényi Sándor szenátor vette át, az ifjúsági testületből pedig Orosz Csaba távozott. Létrehozott a kuratórium egy új szaktestületet, mely kutatók külföldi konferenciákon, tanácskozásokon való részvételéhez nyújt utazási támogatást. E testületben az RMDSZ négy jelenlegi és egy korábbi ügyvezető alelnöke vesz részt. Az RMDSZ vezetői nyilatkozataikban többször hangsúlyozták, a költségvetési támogatásban részesülő kisebbségi szervezetek közül egyedül a Communitas vállalkozott arra, hogy nyílt pályázati rendszeren keresztül, szaktestületek bevonásával ossza el a támogatásokat. Nem tettek viszont említést arról, hogy az alapítvány e rendszeren keresztül a támogatásoknak csupán egy kisebb részét osztja. A nagyobbik rész sorsáról a kuratórium, azaz az RMDSZ vezérkara dönt. – A kisebbségek 1994 óta kapnak költségvetési támogatást Romániában. A magyarságnak szánt összeget az 1996/27-es párttörvény megjelenése előtt az RMDSZ kapta, mely az elosztásba bevonta a civil szféra képviselőit is. 1997-től a szövetségnek már az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) kellett megjelölnie a pénz kezelőjeként, mert különben elesett volna a politikai alakulatként kapott támogatástól. Az SZKT és a SZET 2002. októberi ülésén a Takács Csaba által bemutatott jelentés szerint az EMKE maga kérte a pénzosztás feladatának átadását „tekintettel az egyre gyarapodó tevékenységére és a más területeken is meglévő adminisztrációs kötelezettségeire.” Az RMDSZ az 1998. márc. 30-án bejegyzett Communitas Alapítványt nevesítette a Kisebbségi Tanács soros ülésén. A jogszabály hangsúlyozza, a pénz azoknak a kisebbségi szervezeteknek jár, amelyek pártként nem kapnak költségvetési támogatást. A Transindex internetes újságban közzétett adatok szerint az RMDSZ pártként 6,7 milliárd lej költségvetési támogatást kapott a 2003-as évre. 2001 A Krónika kérte: az alapítvány közölje a 2001-ben és 2002-ben támogatottak listáját, de erre nem kaptak választ. Takács Csaba az illetékes állami hivatalokhoz irányította a lapot kérdéseivel. A Communitas ugyanis háromhavonta küld részletes tájékoztatást a román kormány Etnikumközi Hivatalának a pénzek elköltéséről. /Gazda Árpád: Elsősorban önmagát támogatta a Communitas Alapítvány. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./ A Communitas Alapítvány kuratóriumának tagjai: Markó Béla szövetségi elnök (kuratóriumi elnök), Takács Csaba ügyvezető elnök (kuratóriumi alelnök), Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök, Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezető, Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Kerekes Gábor ügyvezető alelnök, Nagy F. István volt ügyvezető alelnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, az RMDSZ választási kampányfőnöke, Szép Gyula ügyvezető alelnök, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető és Winkler Gyula képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ-szervezet elnöke. A Communitas Alapítvány szaktestületei Sajtó Szaktestület: Kelemen Hunor – elnök, Csép Sándor, Gálfalvi Zsolt, Szilágyi Dezső, Kereskényi Sándor, Nagy Zsolt, Papp Sándor Zsigmond Könyvkiadás Szaktestület: Kovács András Ferenc – elnök, Dávid Gyula, Káli Király István, Kelemen Hunor, Domokos Géza, Selyem Zsuzsa, Varga Gábor Művelődési Szaktestület: Szép Gyula – elnök, Borboly Csaba, Dáné Tibor Kálmán, dr. Földes Béla, Karda Emese, Könczei Csilla, Márton Árpád Ifjúsági Szaktestület: Kovács Péter – elnök, Asztalos Csaba, Benedek Csaba, Horváth Izabella, Kereskényi Gábor, Korodi Attila, Porcsalmi Bálint, Szabó Ödön Szórvány Szaktestület: Takács Csaba – elnök, Bodó Barna, Gönczi Irénke, Jakab Elek, dr. Kakassy Sándor, Kovács Attila, Király András, Ludescher István, Molnos Lajos, Rácz Levente, Vetési László Alkotói Ösztöndíjbizottság: Markó Béla – elnök, Angi István, Béres András, Csíky Boldizsár, Gálfalvi György, Jakobovits Miklós, Kötő József, Márton Árpád Utazási támogatások szaktestülete: Nagy Zsolt, Kovács Péter, Kötő József, Nagy F. István, Szép Gyula Támogatási keret a romániai kisebbségeknek Ebből a romániai magyarságnak jutott Nyílt pályázaton kiosztott összeg (milliárd lej) (milliárd lej) százalék (milliárd lej) százalék 2001. év 90 13,385 14,87 5,78 43,18 2002. év 126,498 18,612 14,71 6,4* 34,38 2003. év 190 37,3 19,63 10,1* 27,07 2004. év 240 50 20,83 * számított adatok
2004. augusztus 20.
1989 óta kilenc kisebbségi törvényjavaslat-kezdeményezés született Romániában, de ezeket vagy nem támogatta mindegyik nemzeti kisebbség, vagy nem tűzte napirendjére a parlament. Az egyik legkorábbit éppen az RMDSZ honatyái nyújtották be Törvény a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről néven 1993-ban a képviselőházban, de azt soha nem tárgyalták. Ezt megelőzően, 1991-ben, az alkotmány-előkészítés szakaszában Szőcs Géza, az RMDSZ akkori főtitkára is benyújtott önálló indítványként a szenátusba egy törvénytervezetet, amely a nemzeti, etnikai és nyelvi közösségekhez tartozó személyek jogainak az alaptörvénybe foglalására tesz javaslatot, és amit szintén nem méltattak vitára. Az elmúlt közel másfél évtizedben tervezettel állt elő a Német Demokrata Fórum, a Polgári Szövetség Pártja, a Kisebbségi Tanács (kettőt: 1993-ban, majd a demokratikus kormánnyal közösen 1996-ban). 1998-ban – azt követően, hogy a kormány 1997-ben létrehozta a Kisebbségvédelmi Főosztályt – szakértők kezdték el más országok kisebbségi törvényeit elemezni, hogy megalkossák utána a hazait is. A Kisebbségvédelmi Hivatal (a korábbi Főosztály) vezetője, Markó Attila helyettes államtitkár kifejtette, véleménye szerint nincs szükség parlamenti ellenőrzés alatt álló Nemzeti Kisebbségi Hatóságra, hiszen az átfedné a kormány fennhatósága alatt működő hivatal munkáját. Szükség van viszont kisebbségi törvényre. /B. Á. – Sz. K.: Tizennégy év alatt kilenc kisebbségi törvényjavaslat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./
2004. október 20.
Okt. 18-án beiktatta választási jelét a Központi Választási Irodánál a Romániai Székelyek Egyesülete, jelezte Kiss Kálmán, az egyesület vezetője. Kiss elmondta: az RMDSZ "a Székelyföld autonómiáját a magyarok javára akarja megteremteni, anélkül, hogy elismerné a székelyek létezését". Hozzáfűzte: "nincs semmi bajunk a radikális, vagy a mérsékelt magyarokkal, csupán annyit akarunk, hogy mi is képviselve legyünk a parlamentben. Az egyesület függetleníteni szeretné a székelyeket a magyar kiskirályoktól". Márton Árpád RMDSZ-képviselő kijelentette: az RSZE saját listákon való részvétele a parlamenti választásokon törvénytelen, a székely kisebbségnek ugyanis nincs képviselete a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában. – Benyújtotta a 25 000 tagot igazoló aláírásokat a parlamenti választásokon részt venni szándékozó Magyar Polgári Szövetség (MPSZ). /Parlamenti képviseletet akarnak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
2005. január 24.
Előbb az RMDSZ-frakcióban, majd a képviselőház pénzügyi szakbizottságában Winkler Gyula képviselő elsősorban a pénzügyekben való szakmai jártasságával hívta föl magára a figyelmet. Winkler Gyula december 28-a óta külkereskedelmi miniszter. Tíz évvel ezelőtt a vajdahunyadi művelődési és közösségi élet fellendítésére szervezett társaság alelnöke és ügyvezetője volt; ők kezdeményezték a helyi magyar ház létesítését is. Winkler Gyula 1996-ban megyei tanácsos lett, az intézmény pénzügyi és költségvetési bizottságának tagjaként működött. 1999 tavaszán kinevezték alprefektusnak. Ezt a tisztséget másfél évig töltötte be, amikor 2000 őszén kérte fölmentését, mert parlamenti képviselőnek jelölték. RMDSZ-képviselőként 2000-ben a parlament tagja lett, ahol a pénzügyi és költségvetési szakbizottságban működött, az utolsó évben titkári minőségben. Összesen öt költségvetési törvény tető alá hozásában működött közre. 2000-től az RMDSZ megyei alelnöke, 2001-től az elnöke volt mostanáig. 2003-ban a Szövetségi Képviselők Tanácsában kezdeményezte a szórványfrakciót, amelynek jelenleg is a vezetője, ugyanakkor elnöke az SZKT gazdasági és pénzügyi szakbizottságának. Három esztendeje – két más társával együtt – az RMDSZ-t képviseli a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában. Winkler Gyula 1988-ban fejezte be Temesváron az elektronikai és távközlési szakot, 2001-ben diplomázott a második egyetemen: pénzügyi és biztosítási szakon közgazdasági oklevelet szerzett a petrozsényi egyetemen. Több posztgraduális képzésen vett részt külföldön és itthon. Winkler Gyula jelezte, hogy kidolgozzák az országos exportstratégiát. /Béres Katalin: Bemutatkoznak az RMDSZ-miniszterek. Winkler Gyula. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./
2005. március 19.
Az RMDSZ szakértői kidolgozták a kisebbségi törvény tervezetét. Ellenvetéseket szült a tervezet, főként az RMDSZ polgári szárnya berkeiben, illetve az RMDSZ-en kívüli magyar politikai körökben. A közvitára bocsátott dokumentum szerint egy kisebbségi szervezet bejegyzéséhez szükséges támogató aláírások száma nem lehet kisebb az adott kisebbség hivatalos népszámláláskor megállapított létszámának 15 százalékánál. Amennyiben ez a 15 százalékos arány 25 ezerrel egyenlő, vagy meghaladja azt, az alapító tagok listája legkevesebb 25 ezer támogató aláírást kell tartalmazzon, legkevesebb 15 megyéből, de nem kevesebbet, mint 300-at minden megyéből. A tervezet szerint újból be kell jegyeztetnie magát minden olyan nemzeti kisebbségi szervezetnek, amely nem tagja a Kisebbségi Tanácsnak, illetve nincs parlamenti képviselete. Gyakorlatilag a választási törvényekből ismert – és nemzetközi szinten is kritikákat kiváltó – rendelkezés továbbéltetéséről van szó, amelynek nem lehet más célja, mint megakadályozni újabb kisebbségi szervezetek megjelenését a politikai piacon – hangsúlyozzák a tervezet ellenzői. Külön fejezetet szentel a törvénytervezet a kulturális autonómia intézményének. A tervezet a Kulturális Autonómia Országos Tanácsa létrehozását írja elő. Ennek tagjait belső választások révén jelölnék ki. – Nem ártott volna szélesebb körben hozzáférhetővé tenni a tervezetet. /Sarány István: Vitára bocsátották a tervezetet. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 19./
2005. március 31.
Március 30-án befejezték az RMDSZ megbízott képviselői a kisebbségi törvénytervezet módosítását. A beérkezett javaslatok jelentős részét figyelembe vették, sokat gazdagodott a jogszabály – állította Márton Árpád képviselő. Viták még lesznek, de a módosított változat március 31-én a kormány asztalára kerül, és várhatóan április 14-én fogadja el a kabinet. Az Országos Kisebbségi Tanács háromórás vita során elemezte a kisebbségi törvényt és ennek módosításait. Várhatóan jövő héten a Kisebbségi Tanács jogi bizottsága ismét napirendre tűzi a tervezetet, jelezte Márton Árpád. Márton Árpád szerint a sokak által diszkriminatívnak nevezett akadályokat kiiktatták, sikerült megteremteniük az esélyegyenlőséget. A képviselő szerint a törvény új változatába bekerült az SZNT észrevételei közül néhány, és figyelembe vették Toró T. Tibor javaslatainak egy részét is. /Farkas Réka: Jobb vagy rosszabb? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 31./
2005. november 17.
A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa nyilvános felhívást intézett a parlamenti pártokhoz, amelyben kéri, szavazzák meg a kisebbségi törvény tervezetét. Az NKT tagjai november 16-i plenáris ülésen egyhangúlag elfogadtak egy nyilatkozatot, amelyben támogatásukról biztosítják a kormányt és a koalíciót a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény kapcsán. „A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa mélységes aggodalommal tapasztalja a nacionalista diskurzus erősödését a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet kapcsán. Tekintettel arra, hogy a tervezet az összes romániai nemzeti kisebbség hozzájárulásával jött létre, úgy gondoljuk, hogy a tervezet elleni reakciók nem csak a magyar, hanem az összes romániai nemzeti kisebbség ellen irányulnak”, áll a nyilatkozatban. /Szavazzák meg a kisebbségi törvényt! = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./
2007. szeptember 27.
A Nemzeti Kisebbségek Tanácsának tagjai az oktatási tárca képviselőinek jelenlétében megvitatták a közoktatási törvénytervezetet. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a tervezet valós esélyt jelenthet a kisebbségi oktatás kapcsán felmerülő problémák rendezésére. A nemrég létrehozott Kisebbségkutató Intézet elnöke, Horváth István, a tanácskozáson ismertette az intézmény terveit. Arról tájékoztatott, hogy átfogó leltárt kívánnak készíteni a Romániában élő kisebbségek kulturális örökségéről. /A kisebbségi oktatás esélye. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./
2008. március 13.
1993-ban Bukarestben létrejött a Kisebbségi Tanács, 1997-ben ezt alakították át Nemzeti Kisebbségek Tanácsává, és a testület a román költségvetésből a kisebbségek számára elkülönített pénzeket osztott szét. A Communitas 2001-ben vált a magyar kisebbség számára kiutalt, egyre jelentősebb mértékű hazai pénzösszegek kezelőjévé. Lévén az egész romániai magyarságnak szánt közpénzekről szó, a Communitast az utóbbi években olyan vádak érték, miszerint testületei politikai rokonszenv alapján osztogatják a pénzeket, jelentős összegeket használnak fel nem a Communitas, hanem az RMDSZ-irodák működtetésére. /Székedi Ferenc: Közhasznúan. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./
2008. szeptember 17.
Winkler Gyula európai parlamenti képviselő meghívására a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának küldöttsége Brüsszelbe látogatott, és szeptember 16-án részt vett a Hagyományos Nemzeti Kisebbségek, valamint Autonóm Területek és Regionális Nyelvek csoportjának soros ülésén. Kiemelték a bukaresti törvényhozásban évek óta elakadt kisebbségi törvénytervezet fontosságát, és egyetértettek abban, hogy jelenleg nincs politikai akarat a jogszabály elfogadására. /Romániai kisebbségek Brüsszelben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./
2008. szeptember 19.
„Az RMDSZ valamennyi romániai kisebbség képviseletét ellátja Brüsszelben” – hangsúlyozta Winkler Gyula európai parlamenti képviselő a romániai Nemzetiségi Kisebbségek Országos Tanácsának küldötteivel, valamint a sajtó képviselőivel tartott brüsszeli megbeszélésén. /Isán István Csongor: Más kisebbségeket is képvisel az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./
2009. március 6.
A tavalyihoz képest 6,5 százalékkal többet, 15,1 millió lejt ítélt meg a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa (CMN) a romániai magyar kisebbség számára, miután a kormány jóváhagyta az idei költségvetést, és ebből 70 milliót szánt a tizenkilenc kisebbségre. „Örültünk, hogy a válság és a megszorítások ellenére is a kormány növelte a kisebbségeknek szánt hozzájárulást, még ha ez a növekedés nagyjából az idei infláció tervezett mértékével felel is meg” – mondta Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának alárendelt CMN gazdasági ügyekért felelős bizottságának elnöke. Winkler szerint bonyolult kritériumrendszer alapján osztják szét a 19 kisebbség között a költségvetésből elkülönített összeget, figyelembe véve az adott nemzetiség számarányát, kulturális programjait, vagy hogy részesül-e anyanyelvi oktatásban. /Mihály László: Tizenötmillió lejt kap a magyar kisebbség. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./
2009. április 1.
Az ötvenöt kiállító között egyetlen romániai magyar könyvkiadó sem képviselteti magát az április 1-jén kezdődő, tízedik alkalommal megrendezett kolozsvári Gaudeamus Könyvvásáron. Az eddigi évek során a kisebbségi – így a magyar – könyvkiadók helyett is a Nemzeti Kisebbségi Tanács fizette ki a standok bérleti díját, idén azonban, a költségvetés késése miatt erre nincs lehetőség. A magyar könyvkiadók vezetői úgy tartják, önerőből egyszerűen képtelenek részt venni a vásáron, Zsehránszky István, a kisebbségi hivatal főtanácsosa viszont a kiadók érdektelenségét tartja a legfontosabb akadálynak. Tavaly mindössze a kolozsvári székhelyű Koinónia és a Kriterion Könyvkiadó képviseltette magát a Gaudeamus Könyvvásáron. Ennek ellenére idén lesznek magyar könyvek, amelyeket a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Kolozsvári Egyetemi Lapok szerkesztősége hoz el. A kisebbségi könyvkiadókat idén meg sem hívták, illetve nem is értesítették őket a részvételi feltételekről. Káli Király István, a Mentor igazgatója elmondta: a marosvásárhelyi kiadónak anyagi okok miatt nem éri meg, hogy részt vegyen a könyvvásáron. „A könyveink iránti érdeklődés a kolozsvári könyvesboltokban nagyon alacsony, a Gaudeamus Könyvvásárra pedig ez különösen igaz. Egyik évben a kötetek Kolozsvárra szállítása, a kiszolgáló személyzet étkeztetése, illetve a különböző költségek 500 lejre rúgtak, miközben csak 350 lejre árultunk” – fejtette ki. Káli Király. Kolozsváron nagyon nehéz megszólítani a célközönséget. /Ferencz Zsolt: Nem lesznek magyar kiadók a Gaudeamus könyvvásáron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./
